Apás szülés

A minap még azt gondoltam, hogy természetes, hogy apás szülés lesz a második is, persze ha  a körülmények lehetővé teszik.
Aztán két nappal ezelőtt felkerestem  a szülésznőt, akit a  dokim ajánlott. Már a telefonban is nagyon kedves volt de amikor találkoztunk, hát összeugrott a gyomrom. Egy nagyon fiatal, nagyon kedves mosolygós, lapos hasú, nagy cicijű, hosszú fekete hajú lány jött elém. Hú, gondoltam magamban. Úgy éreztem magam mellette mint egy zsírsertés, pedig alig 7-8 kilót híztam a terhesség alatt, sőt a vizesedés is elkerült. Mondjuk amikor kezet fogtunk olyan érzésem volt, hogy szétmorzsolja az ujjaimat, holott mindig én szoktam az lenni akinek határozott a kézfogása, nem pedig egy olyan mint a  döglött hal.
Amúgy is nagyon szimpatikus volt, meg is beszéltünk mindent ami fontosnak tűnt.
Kifelé jövet a kórházból fel is hívtam Békipetit, hogy ne haragudjon, de nem lesz apás szülés, mert a szülésznő egy bombázó.
Hallani kellett volna, hogy fellelkesedett. Szerintem most már 7 ördög sem tudja visszatartani, hogy odaérjen ha éppen nem együtt megyünk. Persze eddig sem volt ellenére a dolog, de így még nagyobb kedvet kapott. Szóval bízom az apás szülésben.

:))