Születés és szülés

Bárki aki szülés előtt áll, el kell, hogy olvassa Frederick Leboyer:A gyöngéd születés című művét.
A könyv így kezdődik:

"-Mit gondol, kellemes dolog megszületni?
-Megszületni ... kellemes dolog?
-Igen. Mit gondol, jó érzés a gyereknek amikor világra jön?
-Méghogy a gyereknek... jó érzés-e, mikor világra jön! Micsoda kérdés! Komolyan gondolja?
-Komolyan, sőt nagyon komolyan.
-Na de megbocsásson..., az újszülött!?
-Igen, az újszülött.
-Na de az újszülött egyszerűen képtelen rá, hogy jól vagy rosszul érezze magát.
-Nocsak! Ugyan miért?
-Mert az újszülött nem érez semmit.
-Nahát! Még ilyet!
-Miért, maga nem így gondolja?
-Én csak kérdezem.
-Bárki ezt mondaná.
-Nem a legjobb érv.
-Belátom, de mégis... Egy újszülött... Az, ugye látni nem lát, hallani sem hall, miért gondolja, hogy egyáltalán rosszul érezheti magát?
-"Az, ugye" nem lát, nem hall..., viszont "az, ugye" fülsértően kiabál.
-Hogy erősödjön a tüdeje.
-Hogy erősödjön a tüdeje! Ne tegyen tönkre!
-Elismerem, nem jól érvelek, de ezt szokták mondani.
-Mint tudja, rengeteg ostobaságot szoktak mondani. De maga személy szerint úgy gondolja, hogy a gyerek születéskor semmit sem érez?
-Teljesen nyilvánvaló.
-Érdekes, én nem vagyok biztos benne.
-Gondolja meg, egy újszülött!
-Mit kellene meggondolnom?
-Hogy képzeli, alig jött világra, és...
-Egyre jobban elkeserít. Maga is tudja, milyen határtalan a gyermekek bánata, mennyire az ő szomorú és bámulatos kiváltságuk, hogy mindent ezerszer erősebben éreznek, mint mi.
-Igaza van, belátom. Mégis, az újszülött annyira kicsi...
-Mi köze az egésznek a méretekhez?
-Igaz, megint igaza van.
-Újra megkérdezem: akkor miféle csoda teszi, hogy "ez itten" kétségbeesetten bömböl közben semmit sem érzékel?
-Mondtam már:az újszülött nem érez semmit.
-A mindenit! És ezt mire alapozza?
-Az újszülöttnek nincs öntudata!
-Na tessék! Itt a nagy megoldás! Nincs öntudata... talán lelke sincs?
-Azt nem mondtam. A lélekről nem tudok semmit.
-Az öntudatról viszont...?
-Az öntudat, az egészen más.
-Akkor meg tudná magyarázni ezt a talányt? Óriási, már kezdi is mondani! Csüggök az ajkán!
..."

Szóval másként éli meg az ember a szülést, ha belegondol abba, hogy születni is meg kell. Engem nagyon megérintett ez a könyv. Még a fiam születése előtt kaptam egy barátnőmtől és igazán ledöbbentett. Nem azon akadtam ki, hogy feltételezik, hogy világra jönni is kín, hanem azon, hogy értelmes, intelligens nőként eszembe sem jutott erre gondolni.
Aztán kaptam még egy ilyen "pofont", sőt, igazán kettőt, ha jól belegondolok. Az egyik a baba-mama kapcsolatanalízisen volt, ahol az utolsó hetekben fel kellett készülni és készíteni a babát is a születésre. "Elmondani" neki, hogy a méh nem azért löki ki őt mert nem szereti, hogy kint hideg lesz és fény és gravitáció.
Számomra teljesen hétköznapi, ismerős dolgok ezek, de egy újszülöttnek akár ijesztőek is lehetnek.


Folyt köv. ...