tag:blogger.com,1999:blog-61409578114000802472024-03-13T12:23:14.780+01:00Egy csacsicsalád mindennapjaiBékési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.comBlogger172125tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-43259511677486542472014-10-08T19:28:00.004+02:002014-10-08T19:28:43.169+02:00DiaszájVagy 3 nappal ezelőtt, amikor kint már sötét volt így szól a copfos:<br />
<br />
-Nézd csak, Anya! Éppen dagad a Hold!<br />
Én (szokás szerint), csak gúvasztottam a szemeimet, hogy mi van?! Ki szólt? Itt csak egy 2 és fél éves pelenkás van.<br />
Néha teljesen ledöbbenek. Persze, lehet, hogy csak én képzelek keveset általában a gyerekekről, nem tudom.<br />
Mindenesetre a bölcsis lányom az ablakon kinézve látta és tudta, hogy a Hold éppen dagad. Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-1978249927334480182014-09-02T14:49:00.002+02:002014-09-02T14:49:59.338+02:00Elgondolkodtató és közhelyes<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-nDlouH_hzXs/VAW8Dp15kvI/AAAAAAAAIU0/VXtrxYvpoyQ/s1600/k%C3%A9t%2Bfarkas.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/-nDlouH_hzXs/VAW8Dp15kvI/AAAAAAAAIU0/VXtrxYvpoyQ/s1600/k%C3%A9t%2Bfarkas.jpg" height="273" width="400" /></a></div>
<div class="copy">
Egy öreg indián egyszer ezt mondta az unokájának:<br />
<br />
- Fiam, mindenki lelkében két farkas harcol.<br />
<br />
Az egyik farkas gonosz.<br />
<br />
Ő a düh, irigység, rosszindulat, hazugság.<br />
<br />
A másik farkas jó.<br />
<br />
Ő a szeretet, öröm, béke, kedvesség és igazság.<br />
<br />
A fiú elgondolkodott, és megkérdezte:<br />
<br />
- Nagyapa, melyik farkas az erősebb?<br />
<br />
Az öreg az felelte:<br />
<br />
- Az, amelyiket eteted.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-nDlouH_hzXs/VAW8Dp15kvI/AAAAAAAAIU0/VXtrxYvpoyQ/s1600/k%C3%A9t%2Bfarkas.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a></div>
Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-88222742905963444702014-08-09T09:03:00.001+02:002014-08-09T09:03:19.050+02:00AjándékTegnap nagyon értékes gondolatot kaptam egy beszélgetés során.<br />
Azon panaszkodtam a gyereknevelés kapcsán, hogy mennyire könnyű lenne engedni a többség szerint normálisnak tartott nevelési rendszernek, hogy milyen kár, hogy én nem tudom ezt felvállalni, és, hogy tényleg boldogok a lelki szegények stb... .<br />
Ekkor a beszélgetőtársam azt mondta:Vagy folyamatosan takarítunk, vagy növeljük a mocskot. Abban a pillanatban teljesen más megvilágításba került az amit és ahogyan csinálok. Milyen fontos lenne, hogy a problémáinkat más és más megvilágításban, más és más szintekről is meg tudjuk vizsgálni. Mert ha ez így lehetséges lenne, jóval kevesebb dolgot tekintenénk az életünkben nehézségnek.<br />
Ezt a gondolatot tegnap ajándékként fogadtam. Köszönöm.Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-23024905320487495672014-08-03T08:42:00.001+02:002014-08-03T08:44:21.978+02:00Nehéz leckeCsonginak nehéz leckét kellett megtanulnia a napokban.<br />
Az alapszitu: Egy barátjáról mondott hazug dolgokat, ami miatt a barátját elmarasztalták. <br />
Miután kiderült, hogy csak azért mondta, hogy sajnáltassa magát, hosszas beszélgetésbe kezdtünk, aminek a vége az lett, hogy bocsánatot kellene kérni. Szegény, csak ekkor fogta fel igazán mit is jelentett amit csinált. Szó szerint azt mondta, hogy ő képtelen odaállni a barátja elé. Aztán mégis megtette. Nagyon-nagyon büszke voltam rá. Amíg beszélt, nekem folyt a könnyem, talán rosszabbul éreztem magam mint ő. Akkora volt bennem a feszültség, hogy az elmondhatatlan. <br />
Én magam egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy helyes-e amit kérek tőle. Mert szép-szép elméletben, hogyha hazudunk kérjünk bocsánatot, de nagyon nehéz megmagyarázni egy kisgyereknek, hogy ezt igazán maga miatt kell megtennie és teljesen mindegy a reakció. Főleg, hogy ezt felnőttként is nagyon ritkán tudjuk megcsinálni. És, hogy a bocsánatkérés feloldozás nélkül, nagyon nehéz. Azért remélem, hogy tanult belőle valamit. Én mindenesetre biztosan.<br />
Ugyanis, ha őszinte akarok lenni sajnos tőlem indult az egész. Ha én nem mondom el a kisfiú anyukájának amit hallottam, akkor az egész helyzet nem fajul ideáig. Tudom, hogy előbb-utóbb valószínűleg előjött volna a probléma, mert Csongi bizony hajlamos rá, hogy ilyen módon sajnáltassa magát, de most valahogy mégis sokat gondolkozom a dolgon, ami nálam azt jelenti, hogy valahogyan, valami nincs még rendben bennem.<br />
<br />
Jó kis lecke volt ez mindkettőnknek, reménykedem benne, hogy azt tanulta meg belőle a kisfickó amit kellett és abban is, hogy én is rájövök hamarosan, hogy mire is kell, hogy engem tanítson ez a kis epizód.<br />
<br />
Ui.:kicsit később mondtuk is neki Békipetivel, hogy (függetlenül attól, hogy nem volt helyes amit tett) nagyon bátor volt. Erre így válaszolt:<br />
-Anya, egyáltalán nem értem mi volt ebben a bátorság, hisz majdnem elsírtam magam és féltem, hogy a barátom nem bocsát meg.<br />
<br />
Gondoltam magamban, én viszont pontosan értem.Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-51029186131389401632014-07-08T15:17:00.000+02:002014-07-08T15:17:01.272+02:00Lelki ez+azSok téma kavarog a fejemben manapság. Azt hiszem megfejlődtem amit neg kellett fejlődnöm, már nem feszülök azon, hogy a jó még jobb legyen. Kezdem érteni a frázist miszerint elég, elég jól lenni. Sokat faragtam a maximalizmusomon és lám, ettől sokkal boldogabban telnek a napjaim.<br />
Az egyik legkatartikusabb felismerésem egy iszonyatosan nagy közhely megértése, belsővé válása volt. Mégpedig azé, hogy minden rajtam múlik.<br />
Ezerszer lerágott csont ez is, de megtanultam, hogy a megértésnek különböző szintjei vannak. Van amikor ismételgetsz valamit, és tudod is, hiszed is, hogy az igaz, de csak akkor jössz rá, hogy valójában fogalmad sem volt a dolog valódi értelméről, amíg szintet nem lépsz az önmegismerésben.<br />
Szóval tényleg minden bennünk dől el és minden elégedetlenségünk másokkal, a világgal, a politikával, a rasszizmussal, a ... bármivel, belőlünk fakad. És csak fel kell tennünk a kérdést: Miért zavar ez engem? És, ha van bátorságunk őszintén válaszolni saját magunknak, akkor rá fogunk jönni, hogy a zavar bennünk van. Persze, rá lehet kenni a rendszerre vagy bármi éppen kéznél lévő dologra, de az élet úgy is elénk rakja újra és újra, míg fel nem oldjuk magunkban. Ha nem ebben az életben, akkor majd a következőben.<br />
<br />
Számomra most azt a legnehezebb nézni, hogy a hozzám közel állók közül, még sokan nem vívták meg a saját harcaikat és nekem néznem kell szó nélkül, mert senkit nem lehet megóvni attól amit meg kell élnie, akármilyen fájdalmas is .<br />
<br />
Egyébként mostanában kezdtem el olvasni és hallgatni is Pál Ferit. Hát, csak ajánlani tudom mindenkinek. Az a pasas olyan bölcs, humoros, magával ragadó, hogy csak na!Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-27799768363108499272014-06-04T10:45:00.001+02:002014-06-04T10:45:21.775+02:00Az utolsó rúgásokVégéhez közeledik a tanév és őszintén mondom már nagyon várom. Lóg a belem rendesen. Persze így vagyunk vele mindannyian. Még az utolsó napokban is rengeteg a feszültség. A gyerekek fáradtak, intoleránsak. Szó szerint terrorizálják egymást(az elsősök:( ). <br />
Ilyenkor június eleje-közepe táján mindig elgondolkodom azon milyen szerencsés is vagyok(a sok-sok nehézség ellenére is), hogy szabad a nyaram. Reggelente nézem Békipetit, hogy indul a munkába és elfog egyfajta rossz érzés. Nem tudom hogyan bírnám, ha nekem is így kéne dolgoznom. A tanév kereteket ad, viszonyítási pontokat. A szüneteket is ideszámítva jól tervezhető az erőbeosztás. Aki nem ilyen rendszerben dolgozik, nem tudom hogyan oldja ezt meg. Mindenesetre nem lehet könnyű.<br />
Kezd leesni az is persze, hogy a nyári szünet már nem rólam szól. Ezt az akadályt még elég nehéz megugranom, de ha azt nézem, hogy egyre több minőségi időt tudok a gyerekeimmel eltölteni, akkor azt mondhatom, mire már nem igénylik egyáltalán, leszek is velük szívesen. :)<br />
<br />Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-91076754563119984582014-06-02T21:05:00.000+02:002014-06-02T21:05:29.494+02:00Békési Borbála hová mész?Ezekkel a szavakkal vallatott Békési Diána mikor futni indultam.<br />
Tényleg igaz, hogy a futás megfertőzi az embert és nem tud tőle szabadulni, ha egyszer elkezdte.<br />
Dia születése után újra futni kezdtem, de hamar abbahagytam mert nem hozta meg a remélt jó kedvet, lazulást. Talán nem kellet volna semmit várnom tőle, csak rakosgatni a lábaimat egymás után, ki tudja. Most már mindegy is. Szóval akkoriban úgy gondoltam, többet nem fogok futni. Helyette bicajra váltottam, gondolván jó lesz az is mozgásnak, sőt, még jobb is. De csak motoszkált bennem, hiányzott az a nem tudom leírni érzés. Így aztán áprilisban lesz ami lesz alapon nekiindultam. Eleinte nem volt könnyű, de azt mondtam magamban, ha csak 2 km-t futok azzal is megelégszem. Így is lett, volt olyan is.<br />
Ma azonban nagy fába vágtam a fejszémet. Nem tudom mi lesz belőle, de káromra nem válhat. Úgy gondoltam a 40. születésnapomon lefutom a félmaratont(illetve ennek megfelelő távot). Erre kezdtem el ma készülni egy jó kis edzéstervvel.<br />
Szóval:Hajrá Békési Borbála!!! <br />
<br />Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-15518955637941778092014-04-27T17:47:00.002+02:002014-04-27T17:47:40.221+02:00Gyerekek egymás közöttCsongi kinctezik egy barátjával és persze Dia is ott lábatlankodik. Ugrabugrál, táncol attól függően, hogy mi a feladat. Egyszer csak ezt hallom:<br />
<br />
-Ne haragudj, Csongika, hogy a fejemmel beleütöttem a kezedbe!<br />
-Jól van Dia, nem haragszom! De legközelebb jobban vigyázz! - így a skac.<br />
<br />
:)))Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-13375612106225316882014-03-20T09:17:00.002+01:002014-03-20T09:17:40.511+01:00Zöld cicaAz utóbbi hetek egyik legjobb sztorija. Csongor rajzolt,<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-XQEXikJ5PEk/Uyqi_niqUaI/AAAAAAAAGX8/IF_Mwr-f4eI/s1600/z%C3%B6ld+cica.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-XQEXikJ5PEk/Uyqi_niqUaI/AAAAAAAAGX8/IF_Mwr-f4eI/s1600/z%C3%B6ld+cica.jpg" /></a></div>
méghozzá a fenti képet. Nagy büszkén mutatja Békipetinek.<br />
-Nézd Apa! Kitalálod mit rajzoltam?<br />
Az én drágám vetett egy fél pillantást a képre és mondta:<br />
- Igen, ez egy zöld cica. Milyen ügyes vagy!<br />
<br />Csongi mélységes megdöbbenéssel a hangjában válaszolt:<br />
-De Apa, ez YODA!<br />
<br />Békipeti persze egyből vágta, hogy hibázott, próbált is szépíteni, de azóta is sokszor emlegetjük a zöld cicát. :)))<br />
<br />Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-57773687443936001652014-03-18T18:43:00.000+01:002014-03-18T18:43:01.995+01:00CsődTegnap éjszaka Dia olyan hisztit eresztett meg, hogy ilyt álmomban sem gondoltam volna. Szó szerint őrjöngött. A kiváltó ok annyi volt, hogy álmából felébredve vizet kért ő is és Csongi is. Csonginak adtam először, mert ő esett útba először. Ennyi.<br />
Erre Dia artikulátlan ordításba kezdett, dobálta magát, mint aki nincs is eszénél. Ha szóltam hozzá, csak rosszabb lett. Hiába próbáltam megölelni, rászólni erélyesebben, énekelni, elterelni a figyelmét, minden csak olaj volt a tűzre. Konkrétan féltem, hogy kárt tesz magában. Hozzá sem lehetett érni sem nekem, sem Békipetinek.<br />
A legrosszabb az egészben, az a tehetetlenség volt. Én vagyok az anyja és bármit tettem, csak mélyebbre löktem a hisztibe.<br />
Úgy éreztem, hogy teljes csődöt mondtam mint szülő. Ha én nem tudom megnyugtatni akkor ki? Márpedig esélyem sem volt. Közel jártam ahhoz, hogy elveszítsem a hidegvéremet és ordibálni kezdjek. Ez pedig nálam elég nagy szó.<br />
Reggel erőt kellett vennem magamon, hogy egyáltalán bemenjek hozzá. Már jó néhány hónapja nagyon hisztis, de ez mindennek a teteje volt. Tudom, hogy ez a korával jár, de komolyan meg kell erőltetnem magam, és sokszor mondogatnom magamban, hogy nem direkt csinálja. Úgy érzem Csonginak adtam az összes türelmemet, így Diával minden többszörösen nehéz. Persze a természete is hozzájárul ehhez. Nem egyszerű.<br />
<br />Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-63314623410272840522014-03-11T21:28:00.000+01:002014-03-11T21:28:00.308+01:00Dia álma Néhány napja olvastam, hogy a gyerekek 3 éves korukig nem álmodnak saját magukról. Erre, ma azzal fogadtak a bölcsiben, hogy Dia azzal ébredt, hogy álmában rózsát szedett. Meséltem a bölcsis néninek amit olvastam erről, mire azt mondta, ó, Dia sokkal előrébb van a koránál, már simán mehetne óvodába. (1 hete múlt 2.)<br />
A legaranyosabb az volt, hogy Dia tényleg örömmel mesélte, hogy rózsát szedett miközben aludt.Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-39884891373096795282014-03-05T21:18:00.000+01:002014-03-05T21:18:00.172+01:00Gyerekszáj Dia tüsszentett egyet, majd azt mondta, tüsszent mégegyet. Persze nem sikerült neki , erre felkiáltott:Jaj, elfogyott a hapcim! :-DBékési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-54195028753714164212014-02-28T17:05:00.001+01:002014-02-28T17:05:23.809+01:00DiaszájDélután azzal fogadott a bölcsis gondozó néni, hogy uzsonnánál így szólt a kettő éves és hat napos leányom:<br />
-Éhes vagyok egyáltalán? Ez egy fontos kérdés!<br />
Majd az állát a tenyerébe hajtotta és elmerengett. <br />
<br />
<br />Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-42730691798474548192014-02-28T16:53:00.000+01:002014-02-28T16:53:00.264+01:00Rájöttem, hiú vagyokAsszem nem ez lesz a kedvenc képem magamról, de az biztos, hogy ez egy spontán fotó. :)))<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-r_u5D0ExeqY/Uwd1qi2emdI/AAAAAAAAGKc/Drsv2kcwjIE/s1600/fot%C3%B3boticica.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-r_u5D0ExeqY/Uwd1qi2emdI/AAAAAAAAGKc/Drsv2kcwjIE/s1600/fot%C3%B3boticica.JPG" height="400" width="266" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-SpVpTlsZAB0/Uwd2LeZKKII/AAAAAAAAGKk/96UXXNSKGP0/s1600/IMG_6157.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-SpVpTlsZAB0/Uwd2LeZKKII/AAAAAAAAGKk/96UXXNSKGP0/s1600/IMG_6157.jpg" height="213" width="320" /></a></div>
Azért feltöltök egy másikat is, csak a lelki békém miatt. Ez az egyik kedvencem.Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-54884447349576905692014-02-21T17:10:00.000+01:002014-02-21T17:10:02.092+01:00Sokáig úgy voltam a versekkel, hogy elfogadtam, hogy vannak, meg kell tanulni egyiket-másikat, egy-egy még tetszett is úgy ahogy. Aztán néhány éve rátaláltam Reményik Sándorra és azt éreztem, ha valahogyan verset kéne írnom nekem is, így szeretném. A bennem mélyen csak érzés szinten rezgő gondolatokat, érzéseket ő papírra veti. Én pedig zsibbadt érzékekkel olvasom, átjár az öröm, mert valaki ki tudja mondani amit még én magam sem tudok, csak egy halvány gondolatfoszlány van róla a fejemben.<br />
Mikor megtalál egy-egy Reményik vers, úgy érzem szülinapom van. Mert nem keresem tudatosan, de alig várom, hogy újra összetalálkozzunk.<br />
Ma nem az én, hanem a lányom szülinapja van. Neki ajánlom ezt a verset.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-6KV4Yu1UZFo/Uwd51uqHslI/AAAAAAAAGLI/dYYAcebIjNg/s1600/IMG_2767.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-6KV4Yu1UZFo/Uwd51uqHslI/AAAAAAAAGLI/dYYAcebIjNg/s1600/IMG_2767.JPG" height="213" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<span class="userContent">Reményik Sándor:Egy lélek állt...<br /> <br /> Egy lélek állt az Isten közelébe'<br /> S az örök napsugárban reszketett<span class="text_exposed_show"><br /> És fázva félt,<br /> Mert érezte, hogy vonzza már a föld,<br /> És keserűn kelt ajkán a "miért",<br /> Mikor az Isten intett neki: "Készülj!<br /> <br /> <br /> Valaki ott lenn meg akar születni,<br /> Neked szőtték e színes porhüvelyt:<br /> Pici kezeket, pici lábakat;<br /> És most hiába, le kell szállanod,<br /> Öröktől fogva te vagy kiszemelve,<br /> Hogy e testet betöltsd,<br /> Mint bor a kelyhet, ampolnát a láng.<br /> Menj és ne kérdezz, ennek meg kell lenni!"<br /> <br /> <br /> S szólt a lélek: "Én nem akarok menni!<br /> Én boldog vagyok Veled, Istenem;<br /> Mit vétettem, hogy egedből kivetsz?<br /> Mit vétettem, hogy le kell szállanom,<br /> S elhagynom búsan és reménytelen<br /> Az angyalokat, testvéreimet?<br /> Mit vétettem, hogy le kell szállanom,<br /> S felöltenem a gyötrő Nessus-inget,<br /> <br /> <br /> A meghasonlás örök köntösét,<br /> A nekem szabott hitvány rongy-ruhát?<br /> Ki bor vagyok: a Végtelennek vére,<br /> S láng, mely üveg alól is égig ér:<br /> Mit vétettem, hogy bezársz engemet<br /> Kehelybe, amely megrozsdásodik,<br /> S ampolnába, mely romlandó cserép?!"<br /> <br /> <br /> És szólt az Isten szigorún: "Elég!<br /> A törvény ellen nincsen lázadás!<br /> Ha milliók mentek panasztalan,<br /> Talán te légy kivétel?<br /> Mint a fiókát az atyamadár:<br /> Kivetlek. Tanulj meg jobban repülni,<br /> S jobban becsülni meg az örök fészket!"<br /> <br /> <br /> S az Ige alatt meggörnyedt a lélek.<br /> Szomorún indult a kapu felé,<br /> De onnan visszafordult: "Ó Uram,<br /> Egy vágyam, egy utolsó volna még;<br /> Egy angyalt, testvér-lelket hagytam itt,<br /> Szerettük egymást véghetetlenül,<br /> Tisztán, ahogy csak a mennyben lehet,<br /> Szeretném viszontlátni odalenn,<br /> Ha csak egy percre, ha csak mint egy álmot."<br /> S felelt az Úr:<br /> "Menj és keresd! Lehet, hogy megtalálod."</span></span>Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-25176436407067238842013-10-30T22:07:00.000+01:002013-10-30T22:07:41.601+01:00Volt egy srác...Volt egy srác!<br />
Hozzátartozott a környék életéhez.<br />
Bár nem voltunk barátok, most döbbentem rá, hogy hozzátartozott az én életemhez is.<br />
Itt volt akkor is, amikor hetekre eltűnt.<br />
A lánya az enyémmel egyidős.<br />
Nyáron Csongorral együtt ásták a kerti kutat. <br />
Pár hónapja kilakoltatták.<br />
Elköltöztek kisbabástul, magatehetetlen anyástul.<br />
Két hete megtudtuk, hogy beteg.<br />
Ma meghalt.<br />
<br />
Jó utat Laci! Vigyázzanak rád az angyalok!Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-60682493064754887132013-09-02T21:59:00.000+02:002013-09-02T21:59:09.683+02:00Blogírás reloadedAz utóbbi 4 napban 3 évnyitón voltam jelen. Minden igazgató azzal kezdte, hogy nagyok a változások és azzal fejezte be, hogy majd megoldjuk valahogy. Az őskáosz kutyafüle ahhoz képest, ami az iskolákban zajlik. Még jó, hogy a szülők nem tudják, mert tuti kitörne a palotaforradalom.<br />
Nem csak az iskolákban vannak változások, hanem nálunk is. <br />
Csongorról szinte most vettem le a pelenkát, ma pedig iskolába indult. Dia a minap született és már kezdi a bölcsit. Hihetetlen. Én ma 31 kismókust terelgettem és próbáltam meggyőzni, hogy jó lesz iskolába járni.<br />
4-en, 5-en bőgtek, egy skac nem volt hajlandó megmondani a nevét - nincs kedve - egy pedig az udvarra pisilt - mert kellett neki.<br />
Úgy vélem kalandos évnek nézünk elébe.<br />
<br />Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-70408554159096260422012-09-21T14:55:00.000+02:002012-09-21T14:55:14.530+02:00Dia 7-Dia napló7 hónaposan a következőket tudjuk felmutatni:<br />
<br />
<br />- Dia 2 fog büszke tulajdonosa(bár a második még csak most bújt ki)<br />
-helyváltoztatás<br />
-félig-meddig ülő pozíció<br />
-rengeteg gagyogás<br />
-szinte örökös jókedv<br />
-tesó feltétel nélküli imádata, bármit is csináljon(és csinál is hajmeresztő dolgokat)<br />
-babaúszás szeretete, merülés, fröcskölés, lábtempó, kéztempó<br />
-egyszeri éjszakai ébredés<br />
-a kaja kibugyborékolása a szájon(ami mondjuk nem vicces, de muszáj rajta mosolyogni annyira aranyos) <br />
<br />Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-56629870150781744502012-08-23T17:01:00.001+02:002012-08-23T17:02:01.687+02:00LeleményességCsongor ma a következővel állt elő:<br />
-Anya, adok neked egy százast, ha segítesz megkeresni a pénztárcámat!<br />
-???<br />
<br />
Még nincs 6 éves. Atyaég mik lesznek még itt?! Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-34841609475896779562012-08-21T19:09:00.003+02:002012-08-21T19:09:45.138+02:00Dia 6 - Dia naplóDia ma fél éves. Lassú és gyors is volt ez a 6 hónap, ahogy ez már lenni szokott.<br />
Már egyáltalán nem olyan újszülöttes, picibabás, hanem stramm kiscsaj.<br />
Sikítozik naphosszat, hogy az ablakok beleremegnek. Látszik, hogy egyszerűen tetszik neki a hang. Sokat gügyög, viszonylag keveset sír. Néhány hete úgy döntött leáll a szopással. Egyik napról a másikra. Egyszer sem kereste, hiányolta azóta.<br />
Már tudatos helyzetváltoztatásra képes. Négykézlábra áll és előrehasal, majd kezdi előröl addig amíg oda nem ér ahová akar. Nem kúszás ez, és nem is mászás, inkább olyan perisztaltika féle. Eléggé érdekes.<br />
Félig-meddig már fel is tud ülni, de azért még hamar eldől.<br />
Csongort nagyon szereti, persze a kis fickó meg is tesz mindent ezért. Szórakoztatja naphosszat. Dia cserébe óriásiakat mosolyog rá. Nagyon helyesek.<br />
Mi is van még? Ja, igen. Jelenleg egy foggal büszkélkedünk.<br />
Röviden ennyi.Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-37398889188402433692012-08-15T18:50:00.004+02:002012-08-15T18:50:47.389+02:00Gyerekszáj-Apa, ez az asztal milyen fából van?<br />
-Az nem fából van, hanem pozdorjából!<br />
-...és az messze van Magyarországtól?Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-64892855289361594702012-07-21T09:48:00.000+02:002012-07-21T09:48:00.108+02:00Dia 5 - Dia naplóDidka(by Csongi) ma 5 hónapos. Hasról hátra és vissza is forgolódik. Főként esténként attrakciózik. Letesszük az ágy egyik végébe és végig hempergőzik a másik oldalig.<br />
Már nagyokat kacag ha csiklandozzuk, nyúl a tárgyakért, gyömöszöli a szájába őket. Figyel a hangokra, a kedvence a zacskózörgés.<br />
A gyarapodása elég lassan halad, a védőnő örökké azzal "kínoz", hogy Dia nem gyarapszik megfelelően.
Van egy kis táblázata amiben benne van egy sáv ami a normális
gyarapodást jelzi. Mindig becsillagozgatja pirossal, hogy mennyi a súlya
a gyereknek. Eddig még mindig a normál tartományba esett. Az igaz, hogy
az alsó határhoz közel volt, de a normál tartományban. De ez nem elég
mégsem-szerinte. Én ezen a téren eléggé bizonytalan vagyok, a
gyerekorvos is azt mondta, hogy tápláljunk hozzá, így beadtam a derekam.
Először tápszerrel próbálkoztunk. Az nem kellett. Aztán egy ,másikkal,
hátha az ízével van a gond. Aztán egy harmadikkal. Most a fél
konyhapultot ellepik a megkezdett dobozok.<br />
Végül sikerült naponta
50-70 ml-t belediktálni a gyerekbe(ez azért elég kevés), de a
súlygyarapodása így sem volt elég jó(még mindig a normál tartományban
vagyunk).<br />
Így aztán 4-5 nappal ezelőtt elkezdem gyümölccsel hozzátáplálni. Az alma-burgonya fantázianevű finomság eléggé ízlik neki,
sőt, a sütőtököt is elég jól tolerálta. Ma próbálkoztam zöldborsó
főzelékkel, na azt úgy köpte ki, ahogy kell. Szóval próbálkozunk az
ízekkel.<br />
<br />
A héten elkezdtünk babaúszásra járni. Azt nem mondom, hogy élvezte, de nem is utálta. Nem sírt, inkább csak figyelte mi történik vele. Remélem szeretni fogja.<br />
<br />
Az éjszakék jól telnek, szinte végig alussza őket, hajnalban én szoktam felkelteni, mert már nagyon feszít a tej. A nyála kb egy hónapja ömlik, rágja az öklét. Már várjuk az első fogat.Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-18058571308726596302012-07-17T09:34:00.004+02:002012-07-17T09:34:52.681+02:00Matolcsy és énA szoptatásnak az a nagy előnye, hogy viszonylag diszkréten, bárhol megejthető. mivel elég sokat jövünk-megyünk Diával én gyakran szoptatok padon a parkban, széken a bevásárló központban, az autóban, az árokparton, bárhol.<br />
Egy alkalommal Békipetivel ebédeltünk együtt. Nekem szoptatnom kellett, ez meg is történt. Majd kérdezem Békipetit:Rendesen áll a ruhám(értettem ezalatt a melleimet). Rám néz és azt mondja:<br />
-Ja, kicsit Matolcsy-s, amúgy oké.<br />
Hozzám csak az jutott el, hogy oké, a többivel nem foglalkoztam szóval gondoltam rendben van minden.<br />
<br />
Na, most tudni kell, hogy annyira foglalkozom a politikával, hogy tudtam, hogy Matolcsy vagy építész vagy politikus. Arról meg, hogy hogyan néz ki fogalmam sem volt. Néhány napja valahogy eszembe jutott ez a történet. Gondoltam rákeresek a neten, mire mondhatta férjem, hogy Matolcsy-s.<br />
Hát ezt találtam:<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-6lxzfbJ29Xw/UAUUs0xWKsI/AAAAAAAAA-8/koC36aBhaWc/s1600/elme1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-6lxzfbJ29Xw/UAUUs0xWKsI/AAAAAAAAA-8/koC36aBhaWc/s1600/elme1.jpg" /></a></div>
Ezek után mindenki eltudja képzelni hogyan állhattak s cicijeim szoptatás után.<br />
:)))Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-65922377862407415712012-06-21T09:53:00.000+02:002012-06-21T09:53:07.803+02:00Diána 4Gyors összegzést írok, mielőtt a múlt homályába vesznének az emlékek. <br />
<br />
Dia ma 4 hónapos. Éjjel mikor bementem hozzá, a hátán feküdt. Ez azért érdekes, mert hason alszik. Szóval valahogy átfordult a kis cuki.<br />
A babahajából már alig van valami, tegnap azért még sikerült egy tincset levágnom, hogy eltegyem. Most úgy néz ki mint Hókuszpók, hátul körben nagy fekete haj, fölül szinte semmi.<br />
Amúgy nagyon jó baba, alig sír, szinte csak ha éhes. Nem alszik annyit, mint Csongor aludt, de elnézeget és gagyarászik. Meg persze mosolyog nagyokat. Igazán tündéri.<br />
Néhány nap múlva neurológiára kell vinni, mert a kézfejeit olyan furcsán kifordítja időnként. Amikor említettem a gyerekorvosnak, alaposan megvizsgálta és mindent rendben talált. Azt mondta, valószínűleg semmi különös, de azért nézessük meg, abból baj nem lesz. Kíváncsi leszek mit csinálnak vele. <br />
Vaspótlást is kap, mert nagyon vasszegény, lassan ott is időszerű lesz a kontroll. Nem egyszerű ám belecsöpögtetni ezt az oldatot, mert össze-vissza rángatja a fejét, ez a barna sz@r meg folyik mindenhová, ken össze mindent. A gyerek meg úgy néz ki utána, mint aki vért ivott. Elég mókás.<br />
Az éjszakák nagyon nyugisak, 9 körül már alszik és csak egyszer kel fel éjszaka enni, aztán már alszik is vissza. Ezért nagyon hálás vagyok. Kb. egy hónapja már ő is a gyerekszobában alszik, de ez is teljesen zökkenőmentesen ment.<br />
Végül még annyit, hogy Csongor nagyon szereti Diát, eddig minden féltékenység elkerülte őt, leszámítva 1-2 esetet amikor este nem tudtam odafeküdni mellé. De ez tán csak 2-szer vagy 3-szor volt. Szóval sokat magyaráz neki, puszilgatja, dudorászik neki.<br />
És tulajdonképpen általa kitalált neveken nevezzük Diát. Merthogy ő nevezte el Didónak. A minap azon kaptam magunkat, hogy már mindannyian így nevezzük.<br />
Ő amúgy hívja még Didkának és Didócinak is.Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6140957811400080247.post-83365652888095422462012-05-25T16:38:00.004+02:002012-05-26T12:45:46.366+02:00Átgondolásra érdemes<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-tCniRapbXfA/T7-ZOWJq83I/AAAAAAAAAs0/Sc5VV57NFx0/s1600/ego+vs+eco.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="640" src="http://4.bp.blogspot.com/-tCniRapbXfA/T7-ZOWJq83I/AAAAAAAAAs0/Sc5VV57NFx0/s640/ego+vs+eco.jpg" width="468" /></a></div>
<br />Békési-Gulyás Borihttp://www.blogger.com/profile/15297405009101279259noreply@blogger.com0