2009. július 22., szerda

Kabókai nyaralás 2. nap

Kedden mindenki délelőtt lovagolt, így délutánra közösen mehetett a csapat jetskizni. Őszintén szólva nem lelkesedtem túlságosan a programért, mert tavalyi emlékeim szerint sok-sok várakozásért cserébe 4-5 perc jetski jár. Nekem ez nem érte meg. Ráadásul borzasztóan meleg volt 37-38 fokot mértek árnyékban, így egy porcikám sem kívánta a napon való ácsorgást. Apa és fia előrementek, én hátramaradtam beszélgetni egy kedves barátommal. Mindig megbeszéljük, hogy most aztán fél napra eltűnünk a világ szeme elől, és megváltjuk azt, de valahogy sosem jön össze a dolog. Egy fél nap nem lett most sem, de egy-két óra igen. Ezalatt kicsit kipanaszkodtuk magunkat, pletykáltunk sokat :), majd a többiek után indultunk. Érzésem szerint 10 perccel korábban értem oda a kelleténél, mert Csongit épp akkor ültették fel jetskizni. Inkább kihagytam volna a látványt, bár láttam, hogy élvezi és tudtam, hogy az apja vigyáz rá.
Amikor megkérdezték a többiek, hogy miért nem osztályba megyek lovagolni, azt válaszoltam, hogy a régi vagány csaj aki voltam eltűnőfélben van és valahogy besz@ribb lettem az évek múlásával. Olyan dolgoktól is félek amikről tudom, nem kéne. Erre azt válaszolták a jelenlévők, hogy nem azt kell mondani, hogy besz@ri lettem, hanem azt: bölcs és megfontontolt.
Szóval bölcsességből és megfontoltságból nem akartam látni azt a motoros lélekvesztőt amin a két legszuperebb pasas száguldott akit ismerek.
Békipeti mehetett egy kört egyedül is. Hát, ritkán látni azt a fajta csillogást a szemében amivel visszajött. Na, ja, az adrenalin ugye !?
A tűző napon való lovagástól, fürdéstől estére durván leégett a vállunk, hátunk. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy mindenki figyelmét felhívjam egy "csodaszerre", ezt pedig a First.
Nem hiszek a "mindenre jó" termékekben, ezt az egyet kivéve. Már estére éreztük a jótékony hatását, reggelre pedig a tűzpirosan égő, húzódó hátunkról, vállunkról teljesen elfelejtkeztünk.  Újfent rácsodálkoztunk jótékony hatására és elkezdtünk vele takarékoskodni. Ugyanis kevés volt belőle. Persze lett volna még, ha Csongi nem önti ki a felét úgy 9 hónaposan. Ha a kedves apukája odafigyel mivel játszik a kisfia :). Történt egyszer, hogy Csongi kezébe került a flakon. Békipeti gondolta, mi baj lehet belőle? Mire fél perc múlva odanézett a gyerek már locsolta ki a méregdrága folyadékot a padlóra. Én pedig azóta ezzel cikizem. :)
Estére közös iszogatást beszétünk meg a többiekkel. Csongi már 8 körül elaludt, kicsit később mi is kiültünk a jó levegőre egy üveg finom bor társaságában és vártuk a többieket.  Vártunk és vártunk, a bor fogyott. Beszélgettünk, néztük a csillagos eget, élveztük, hogy csak ülhetünk kettesben. Amikor meguntuk a várakozást felszedelőzködtünk, és aludni indultunk. Akkor vettük észre, hogy a többiek bent játszanak az étkezőben. Mosolyogtunk és egyáltalán nem bántuk. Kerek nap volt, kerek befejezéssel.

Nincsenek megjegyzések: