2011. április 25., hétfő

Sóbarlang II. - Mázli

Az egyik napon úgy döntöttünk Csongival, hogy nem autózunk be az Oktogonhoz sóhomokozni, hanem itthon maradunk. úgyis el kellett menni az orvoshoz, a nap is szépen sütött, szóval maradtunk. Az orvosi rendelőben megakadt a szemem egy szórólapon:sóhomokozó. Gondoltam, ide is hoztak a belvárosból szóróanyagot, ez aztán a marketing. De amikor elolvastam, láttam, hogy a Csillagvárban nyílt egy sóbarlang. Ami tőlünk gyalogosan 5 percre van. Aznap mégis volt sóhomokozás, merthogy egyből elmentünk kipróbálni. Nagyon hangulatos volt ez is. Hetente kétszer biztosan ott leszünk, még május közepéig az tuti.

2011. április 21., csütörtök

Aedes vexans

Tegnap megtámadott az idei első szúnyog. Méghozzá a lakásban. A pimasz. Konklúzió:Végérvényesen és visszavonhatatlanul itt a tavasz. Juhhééé!

2011. április 18., hétfő

Csongis dolgok

Csonginak a sok ugrálástól leszakadt az ágya. Már nem nagyon lehetett megjavítani. Mondtuk is neki, hogy kap majd egy új ágyat. Erre rettenetesen elkeseredett, mert az ágytámlái tele vannak a matricáival és azokat sajnálta.
Szóval ült az ágyán és így bőgött:Buta vagyok, hogy ugráltam az ágyamon. Buta vagyok.........ráadásul hülye is.

Annyira helyes volt, hogy csak.
Rá pár napra Békipeti telefonján akart játszani a gyermek, de az apja akkor ért haza, szóval mondta neki, hogy most még nem lehet. Erre egyből sírás.
Mondom neki én, hogy hagyd abba kisfiam, mert ezzel úgysem mész semmire.
A durcás válasz:-Nem igaz mert ha sírok,apa megsajnál és játszhatok a telefonjával!

Csak bámultunk egymásra Békipetivel. Az oké, hogy a gyerekek manipulálnak minket, de hogy így ki is tudják mondani, az új volt nekem.
Innentől kezdve még inkább résen leszek.

2011. április 15., péntek

Dilemma

Van egy ismerősöm, szintén tanít, csak ő felsőben. Nemrég mesélte, hogy az egyik osztálya nagyon rondán káromkodott órán. Asszem hatodikosok, vagy ilyesmi. Amikor rájuk szólt, közölték, hogy egy másik tanár beszél így az óráikon, szóval nekik is lehet. Barátnőm köpni-nyelni nem tudott, el sem hitte, de a gyerekek elkezdték mondani, miket mond. És állítólag nem csak a vagány srácok, hanem az eminens lányok is. Voltak olyan szavak is amiket ki sem mertek mondani. Volt ott rézfa..ú bagoly, kutya aki leszarta a szájukat, vagy le..optak egy kutyát. Mármint a tanár szerint a gyerekek. Az egyik meg nem mert hazamenni, mert megfenyegette a tanár, hogy iskolán kívül megveri, mint magánember.
Szóval ezen információk birtokában ment ki az óráról a barátnőm tipródva, hogy most mit is csináljon. Menjen egyből az igazgatóhoz? Az besúgás nem? Szóljon a kollégának? És ha az a gyerekeken áll bosszút? Simán lehet. Így aztán elmesélte nekem, hogy én mit tennék. Hát, mondtam neki, fogalmam sincs. Jó nagy kaka egy helyzet. De azért durva, hogy ilyen megtörténhet.

2011. április 14., csütörtök

Sókristály barlang



Ezen a héten kényszerpihenőn vagyok, Csongor ugyanis beteg. Már második hete itthon van. Először a füle gyulladt be ismét, majd olyan csúnyán kezdett köhögni, hogy nem volt képem oviba adni.
Egy kollégám ajánlotta a Mozsár utca sóhomokozót, ahová tegnap el is mentünk. Annyira hangulatos a hely, hogy teljesen le voltam nyűgözve. A Jókai tér sarkánál, egy régi bérház pincéjében van kialakítva. A személyzet nagyon kedves, segítőkész. Amúgy szinte minden sóból van. A falak, az asztalok, a padló. Aztán persze ott van a homokozó a gyerekeknek. Építeni persze nem lehet, mert a só nem áll össze, de lehet egymást prímán beásni, kúszni-mászni a sóban.
http://www.kristalysobarlang.hu/soovoda

 A felnőtteknek persze nem kell homokozni, ők nyugágyakon pihenhetnek, órás turnusokban. Egyszóval szuper. Annyit talán még megjegyeznék, hogy a képek azért kicsit becsapósak, mert ez nem egy hatalmas terem, mint a képen látszik, de amúgy pont így néz ki.