Adós vagyok még a kabókai nyaralásunk utolsó napjával. Miután hazajöttünk, szinte azonnal elutaztunk ismét. Tápióságon voltunk, Békipetit kísértük el edzőtáborba. Ezzel véget is értek a hosszabb nyaralásaink, így Csongiról levettem a pelust. Ezzel majdnem egy időben Csongor elkezdte elhagyni a cumit. A kettő együtt eléggé megviseli, bár nem erőltetjük egyiket sem. Az alvása eléggé felborult, éjjel is ébred elég sokszor. Napközben extra nyűgös, és a délutáni elalvás egy kínszenvedés. Persze lehet, hogy nincs köze a fent említettekhez. mindenesetre ez az oka a késlekedésnek.
Az utolsó napunk péntek volt. A délelőtti lovaglás volt a hét csúcspontja számomra. Önállóan irányítottam a lovamat, ügettem, megálltam, szuper érzés volt. Először éreztem, hogy valami visszajött a régen oly jól tudott ismeretekből.
Csongi is előre lépett lovaglás terén. Futószáron lovagolt és ügetett néhány kört Bambi hátán. Kacagva kiabálta: Csongi zötyög! Csonginak tetszik!
A szállásunkat ebéd után kellett elhagyni, így Csongor aludni is tudott még. Ezen a napon 1/4 12-kor már aludni ment.
Miután felébredt, még egy nagyot medencéztünk és 4 óra körül indultunk haza. Még aznap megbeszéltük a jövő évi nyaralás időpontját. Jövőre egy teljes hétre megyünk, sőt vasárnaptól vasárnapig.
Már most várom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése