2011. január 19., szerda

Az ovis időszámítás kezdete

Ma végérvényesen kimondom, hogy óvodás lett a fiam. A szobájába küldtem ugyanis mert örökké csapkod, holott tudja, hogy nem üthet meg. Berohant a szobájába és rám ordított:Haragszom rád! Hülye!
Olyan ennivaló volt ahogy dühöngött, hogy alig volt kedvem rászólni, hogy így nem beszélhet. Persze azért megtettem, különben én, nem én lettem volna.

A suliban pénteken félévi bizonyítványosztás. Készen vagyok az utolsó szöveges értékeléssel! Juhhéé! Igaz, hogy tegnap este 8 körül már csak a portás volt a suliban mikor eljöttem, de legalább kész van. Azután ma rengetegszer aláírtam azt a fránya hosszú nevemet, és sajnáltam, hogy nem jutott előbb eszembe aláírás bélyegzőt csináltatni. Már csak egy szülői van hátra, ahol bizony nem fogom nagyon dicsérgetni(sőt) a szülők tanuláshoz való viszonyulását, majd beletúrok a pénztárcájukba jó mélyen erdei iskola címén. Szóval nagyon szeretnék túl lenni rajta. Addig már csak ötöt kell aludni(Ha mázlim van a hétvégén összejön egy plusz alvás is. Rám férne.).

Nincsenek megjegyzések: