Nehéz nap

A tegnapi nap elég megerőltető volt. Lehet, hogy front volt, vagy telihold, vagy... nem tudom. Csongi egész nap azzal foglalatoskodott, hogy a kertben a szájába tömött különböző leveleket, faágakat, bogyókat, amit csak talált. Aztán odajött megmutatni, hogy van valami a szájában, majd elrohant kacagva. Megnyalogatta a házfalat, a seprűt, a csúszdát, a járólapot, majd közölte, hogy finom. Ha rászóltam, feleselt. Nem vicc, tényleg. Egy két és fél éves simán visszaszólt én pedig megrökönyödésemben elnevettem magam, szóval most lehet, hogy azt hiszi, hogy ezt így kell csinálni. Történt ugyanis, hogy mondtam neki:"Szégyelld magad kisfiam!" Válasz:"Nem szégyellem!" No komment. Meggyőzhetetlen volt arról, hogy veszélyes amit csinál. Nem hatott rá fenyegetés, kiabálás(mert ideáig is eljutottunk), kezére ütés(és ideáig is). Játéknak tekintette, én pedig a hajamat téptem, mert tele van a kert olyan mérgező növényekkel mint a gyöngyvirág és a leander. Ráadásul a hét végén a barátainknál medvehagymát ettünk, ami teljesen úgy néz ki, mint a gyöngyvirág levele. Azt hittem, hogy már túljutottunk a mindent szájba vevő korszakon és megúsztuk baj nélkül, de úgy látszik, csak most kezdődik.
Kézmosáskor a képen látható okosságot művelte és kacagva elmenekült. Csak azért értem utol, mert felragadt a szájpadlására és kellett valaki aki leszedi neki.