2009. június 17., szerda

Anya vs. hammocska

Újabb nagyszerű változás történt velünk. Előzetesként annyit, hogy Csongi kb. fél éves korától esténként tápszeres kiegészítést kapott. Ez a mai napig így megy. Pontosabban szólva a tegnapiig. Már egy ideje pedzegettem, hogy el kellene hagyni az esti "hammocskát"-ahogy ő nevezi, de eddig nem nagyon volt erőm az esti rituáléba belezavarni, ezért csak halasztgattam a dolgot. Merthogy ezt a tápszert az ágyában fekve kapja meg cumisüvegből, közvetlenül az elalvás előtt. Sőt, el is alszik rajta, s én csak ekkor veszem ki az ágyából a cumisüveget. Ezzel a módszerrel nagyszerűen el tudott aludni, nem kellett ott "dekkolni" vele. Az utóbbi időben azonban hatalmas könnyek között könyörög, hogy maradjak még vele a szobájában míg el nem alszik. Naná, hogy maradok, hiszen mostanában kezd félni a dolgoktól és ennek hangot is ad sokszor. Szóval néhány napja ott üldögélek vele, és ha megpróbálok kiosonni a szobából, újabb sírás és könyörgés következik. No, az egyik ilyen ücsörgés alkalmával jutott eszembe, hogy "megzsarolom" a gyereket. Tegnap délután el is mondtam neki, hogy mivel ő már nagyfiú, nincs szüksége a hammocskára, de cserébe azért mert nem kap, ott maradok vele a szobájában míg el nem alszik. Azt mondta:"Jó!" Azt gondoltam, hogy azt sem tudja miről beszélek, és nem erőltettem a dolgot. Este vacsoránál újra előhoztam a témát, hozzátéve, hogy vacsora után természetesen megkaphatja. Ki is töltöttem egy pohárba, ez nagyon tetszett neki, de amúgy csak egy kortyot ivott. Elérkezett a lefekvés ideje, meseolvasás után irány az ágy és akkor választhat, hogy a hammocskát kéri, vagy "engem". Ezután csak reménykedtem, nem maradok alul egy cumisüveggel szemben. Azt kérte, hogy maradjak és ez után 10 percen belül, hang nélkül elaludt. Annyira büszke voltam rá, mert egy több mint 2 éves szokást egy szó nélkül feladott. Jó-jó, tudom, hogy ez még csak egy este volt, de legalább elindultunk az úton és már nem fordulunk vissza. Max. csak meg-megállunk. Ez nagy lépés lesz afelé is, hogy majd teljesen szobatisztává váljon. Amíg este megiszik 3 dl löttyöt, addig erre esély sincsen, szóval ideje volt már nagyon. Már csak a cumitól kell majd megszabadulni valahogy, bár attól tartok az egy nehezebb meccs lesz. Először azonban legyünk túl ezen, a többi majd jön a maga idejében.

2 megjegyzés:

Katalin írta...

Okosan csinálod, fokozatosan kell mindenre rá-, illetve mindenről leszoktatni.
Én is büszke vagyok rá.
Ja, és rád!!!

Békési-Gulyás Bori írta...

Köszönöm a bíztatást. Azóta eltelt egy hét és szóba sem került a dolog. Meglepően könnyen ment. Remélem így is marad.