2009. június 15., hétfő

Szép nap

Tegnap megtartottuk a régóta tervezett kerti party-t. Érzésem szerint nagyon jól sikerült, a barátaink és mi is is jól éreztük magunkat. Csak amikor az utolsó vendég is elment, éreztük, hogy mennyire elfáradtunk. A Csongi előtti időkben gyakran rendeztünk sütögetést, de az utóbbi 2-3 évben ez kimaradt, mi pedig valahogy kijöttünk a gyakorlatból és elfelejtettük mennyi munka is van egy 20 fős társaság vendégül látásával. Az idő szerencsére mellettünk volt, kellemes szellő fújt, pont ideális egy kertben eltöltött délutánhoz. Délután 3-kor érkeztek az első vendégek, addigra már égett a tűz, sőt készen állt a parázs a sütögetéshez. Két fronton készült az ennivaló, az egyiken a zöldségek grilleződtek(néha égtek, ha elfelejtkeztem róluk :)), a nagyobbik grillrácson pedig illatoztak a húsok, kolbászok. Nyami.
Csongi az első vendégek érkezésekor bevette magát a kertünk elkerített részébe és ott megfigyelő álláspontra helyezkedve figyelte az eseményeket. Szerencsére hamar megérkezett Kisgábor és a fia Márk akinek a társaságában hamar feloldódott.
Van Csonginak egy nagyon kedves barátnője Janka, aki szintén hivatalos volt a bulira-a szüleivel együtt persze-, de nem volt biztos , hogy el is tudnak jönni. Így aztán meg sem említettük Csongornak, hogy jönnek, hiszen tapasztatuk már, hogyha csak a nevét kimondjuk Jankának, vagy a testvérének Petinek, Csongi boldogan rohangálni kezd, és azt hiszi találkozhat velük. Aztán mikor elmagyarázzuk neki, hogy nem most megyünk hozzájuk, akkor keserves sírásba kezd és csak sokára lehet megvigasztalni. Így aztán hamar megtanultuk, hogy ez az a család "akit nem nevezünk nevén". Ebből adódóan Békipetivel-Harry Potter nyomán- csak Voldemortként emlegetjük az Eberhardt családot ha Csongi is velünk van.
Ezzel a kis kitérővel oda akartam kilyukadni, hogy Csongi nagy meglepetésére megérkezett Janka is, és kezdetét vette a féktelen rohangálás és játék. Öröm volt nézni, ahogy a 6 éves kislány és a 2 és fél éves kisfiú játszik, beszélget, szaladgál.
A bulinak 3/4 9- kor lett vége. Egy kis sírás természetesen nem maradhatott el, Janka és Csongi megbeszélték ugyanis , hogy együtt fognak fürdeni, de ez most nehezen lett volna megvalósítható, így szomorkodtak egy kicsit a gyerekek, de végül vidáman, tervekkel teli fejezték be a napot. Altatni tegnap este nem nagyon kellett egyik fiút sem. Mire lezuhanyoztam, apa és fia édesdeden aludtak a gyerekszobában.
Szép nap volt.

Nincsenek megjegyzések: