2012. június 21., csütörtök

Diána 4

Gyors összegzést írok, mielőtt a múlt homályába vesznének az emlékek.

Dia ma 4 hónapos. Éjjel mikor bementem hozzá, a hátán feküdt. Ez azért érdekes, mert hason alszik. Szóval valahogy átfordult a kis cuki.
A babahajából már alig van valami, tegnap azért még sikerült egy tincset levágnom, hogy eltegyem. Most úgy néz ki mint Hókuszpók, hátul körben nagy fekete haj, fölül szinte semmi.
Amúgy nagyon jó baba, alig sír, szinte csak ha éhes. Nem alszik annyit, mint Csongor aludt, de elnézeget és gagyarászik. Meg persze mosolyog nagyokat. Igazán tündéri.
Néhány nap múlva neurológiára kell vinni, mert a kézfejeit olyan furcsán kifordítja időnként. Amikor említettem a gyerekorvosnak, alaposan megvizsgálta és mindent rendben talált. Azt mondta, valószínűleg semmi különös, de azért nézessük meg, abból baj nem lesz. Kíváncsi leszek mit csinálnak vele.
Vaspótlást is kap, mert nagyon vasszegény, lassan ott is időszerű lesz a kontroll. Nem egyszerű ám belecsöpögtetni ezt az oldatot, mert össze-vissza rángatja a  fejét, ez a barna sz@r meg folyik mindenhová, ken össze mindent. A gyerek meg úgy néz ki utána, mint aki vért ivott. Elég mókás.
Az éjszakák nagyon nyugisak, 9 körül már alszik és csak egyszer kel fel éjszaka enni, aztán már alszik is vissza. Ezért nagyon hálás vagyok. Kb. egy hónapja már ő is a gyerekszobában alszik, de ez is teljesen zökkenőmentesen ment.
Végül még annyit, hogy Csongor nagyon szereti Diát, eddig minden féltékenység elkerülte őt, leszámítva 1-2 esetet amikor este nem tudtam odafeküdni mellé. De ez tán csak 2-szer vagy 3-szor volt. Szóval sokat magyaráz neki, puszilgatja, dudorászik neki.
És tulajdonképpen általa kitalált neveken nevezzük Diát. Merthogy ő nevezte el Didónak. A minap azon kaptam magunkat, hogy már mindannyian így nevezzük.
Ő amúgy hívja még Didkának és Didócinak is.